Dugóba sorompót?

Blog | 2019

Hurrá! Megmenekültünk: már csak 36 ezren várnak akár 358 napot is műtétekre. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adataiból ismert várakozási idő cseppet sem megnyugtató, bár az áprilistól tervezett regisztrációs rendszer éppen ezt szeretné mérsékelni – büntetéssel. Magyarországon valahogy sikerült megőrizni a paranoid attitűdök divatját, pedig hol van már a rendszerváltás! Tényleg valós változást, komoly sikereket remélhetünk a büntetés logikájára átszabott ellátórendszertől, amikor a várólisták „állapota” elsősorban kapacitáshiányból adódik?

„A világegyetem tágul. Máshol tágul.”

Húzzál szőrt a tenyeremből! Ha sikerül, előbbre sorollak a várólistán, hogy ne kelljen 358 napot várnod gerincműtétre, ugyanennyit térdprotézis műtétre, 288 napot csípőprotézis-műtétre, 219 napot szívműtétre és így tovább. Áprilistól ezeket a számokat úgy próbálják csökkenteni az állami ellátásban, hogy a kórházakat büntetik a nem megfelelően indokolt várólistás sorrendváltásokért, ami plusz tehernek kiváló, de a kígyózó várólistákon tengődő betegeken nem segít. Ha megnézzük ugyanis, hogy 2018-ban 111 elvégzett komplex gerincműtét mellett 48 várakozó maradt a listán, felmerül a kérdés: vajon van elég orvosunk, kórházi ágyunk, műszerünk, időnk és gyógyszerünk a beavatkozások színvonalas elvégzéséhez?

Amitől csak hosszabbak lesznek a várólisták

Európa-szerte probléma, csak nem mindenhol ilyen „kiváló” az egészségügy válasza: elöregedő társadalmakban nő a betegek száma, különösen a korspecifikus problémák megjelenésével. Nem véletlen, hogy Magyarországon térdprotézisre, katéteres szívbillentyű-beültetésre és csípőprotézisre kell a legtöbbet várni: 2018-ban 721, 622 és 600 nappal vezettek a listán ezek a beavatkozások. Mindhárom probléma jellemzően idősebb korban gyakori, tehát ha összevetjük az egészségügy technikai és személyzeti állapotát a lakossági korfa és egészségügyi állapot statisztikáival, nem lesz több kérdésünk a várólisták növekedésével kapcsolatban.

Legek és lehetőségek

12 140 csípőprotézis-műtét mellett 5139 várakozó maradt 2018-ban. Az OECD rangsor szerint e tekintetben Magyarország a 8. helyen áll, átlagban 146 napos várakozási idővel. A 2018-as legmagasabb hazai adatot a Honvéd Kórháznak köszönhetjük, ahol 600 napos volt a leghosszabb várakozási idő csípőprotézis-műtétre. Kikerülni nem lehet, büntetéssel pedig csak rosszabbra fordulhat a várólisták helyzete, hiszen az állami egészségügy dolgozói sem jókedvükben várakoztatnak bennünket. Az egyik megoldás nyilván a magán ellátás, amely már nem csak minőségi, de mennyiségi tényező is a hazai egészség-piacon, nem beszélve a harmadik együtthatóról, az időről. A megelőzés első lépése viszont egy profi magán egészségbiztosítás, amely megvéd a fölösleges, akár életveszélyes várólistától.

A púpot nem lehet veréssel gyógyítani

Neveléstudományból sem vizsgázunk jelesre már egy ideje, de ez a szemlélet minden más szektorban is érezteti hatását: büntetéssel nem lehet tartósan jó eredményt elérni, legfeljebb a félelem kultúráját tápláljuk. Aki még emlékszik a kommunizmus félelem-alapú motivációs eszközeire, nem kételkedhet benne, hogy most is megtaláljuk majd a kiskapukat a betarthatatlan szabályok túléléséhez. Nagy gyakorlatunk van az ilyen korlátok kijátszásában, ami többet árt, mint amennyit használni tudna – elsősorban a betegeknek. Ez is csak arra jó, hogy még többen és még erősebben bízzanak meg a magán egészségügyben, amelyet főként átláthatósága, financiális és technológiai biztonsága, meg az ezzel szorosan összefüggő minőségi fölénye tesz egyre hitelesebbé.

Részletek hamarosan