Bár egyre több esti kocogót és reggel a munkahelyére kerékpározót látunk az utakon, vagy szintén örvendetes tendenciaként egymás után nyílnak meg az edzőhelyek, mozgásközpontok és szabadtéri konditermek, a magyarok csupán 33%-a százaléka végez valamilyen intenzitású testmozgást, azt is jellemzően otthon, szakember irányítása nélkül, ellenőrizetlen módszerekkel és vélhetően kevésbé motiváltan, mint csapatban, edző irányítása mellett igyekvő társai. Ráadásul csak minden tizedik mondja közülük azt, hogy magáért a mozgás öröméért mozog, miközben uniós szinten ezt a szám nagyjából 30%.
Az európai uniós országok lakóinak sport- és fizikai aktivitása több alkalommal volt már átfogó felmérések témája. Valamennyi vizsgálat nagyjából ugyanarra az eredményre jutott: a legtöbb ember heti két, maximum három alkalommal tud időt szakítani a mozgásra, miközben a WHO szerint egy felnőtt korú embernek naponta legalább 2,5 órás alacsony, vagy legkevesebb 75 perces magas intenzitású tréninget kellene végeznie, hogy szinten tartsa állóképességét, megőrizze fizikai egészségét, fittségét. Arra azért nagyobb összegben fogadnánk, hogy Magyarországon ezt kevesen teljesítik; inkább azt látjuk és tapasztaljuk, hogy ugyan nő azoknak a száma, akik kipróbálnak valamilyen szabadidősportot, de a lakosság döntő többsége minimum 2,5 órát ül naponta, sőt, sokan ennek a többszörösét.
A karosszékből álljanak most fel!
A valamikori tévétorna szlogenjét kölcsönvéve különösen az idősebb korosztály egészségmegőrzése szempontjából lenne kiemelt szerepe a testmozgásnak: a szívbetegségek, az agyi érbetegségek, és a cukorbetegség kialakulását ugyanis már a heti egy alkalommal végzett mozgás is csökkentheti, ami legoptimálisabb esetben és az ajánlások szerint heti 150 perc kardiózásra és kiegészítésképpen 40-60 perc izomerősítő mozgásra tornázandó fel. Különféle tanulmányokban annak is utána olvashatunk, hogy 60-75 perces mozgással csökkenthető a szisztolés vérnyomás értéke, megelőzhető a mell-, a vastagbél- és a méhnyálkahártya daganat, heti 150 perc fölött pedig jelentősen csökken az idő előtti elhalálozás esélye.
Idősebbek (fiatalabbak is elkezdhetik
Körülményeink, élethelyzetünk sokszor nem engedi meg, hogy a testedzésre folyamatosan és rendszeresen időt szakítsunk, pedig az egészség mozgás nélkül nem fenntartható és nem is visszaállítható. Az is lehet, hogy a sport eddigi életünkből teljesen kimaradt, és félve, bizonytalanul kezdünk neki, ráadásul nem nagyon látjuk, kire támaszkodhatnánk a kezdeti lépések megtételében. Ha tudunk, maradjunk tehát mindig mozgásban, legyünk aktívak, és készüljünk fel előre minden eshetőségre, hogy az edzés valóban eredményes és örömteli legyen.
